Kovács József László - P. Nagy Ferenc

DENEVÉRES


Egyik este lesétáltam
Hegyen-völgyi kis patakhoz
Hallom ám, hogy csendvilágban
Denevérek szárnya csapdos.

Furcsa szerzet a denevér
Hiszen bőre van, nem szárnya
Hátsótól első lábig ér
Így csap szárnysuhogtatásba.


Refr.
Hogyha fejjel lefelé, így
Alszik Ő, hát ne zavarjad
Mert nem örül az akivel
Denevérek hajba kapnak


Beszélgettem volna vélük
De túl mély hozzá a hangom
Hallgattam hát denevérül
Rádión az ultrahangon.

Ennyi vidám bolond fickót
Sosem hittem volna éjjel
Hetet-havat összehordót
Csacsogni ily szenvedéllyel.


Refr.
Hogyha fejjel …


A sok sztori ami ott szólt
Jópofa, de sose véres
Nem is olyan komoly dolog
Csak amolyan denevéres.

Így aztán a rádiómat
Zsebre vágtam, s visszamenve
Álmomban visszagondoltam
Denevéres kiskertemre.